A vitaminok a szervezet számára nélkülözhetetlen vegyületek.  Vitaminok közül megkülönböztetünk zsírban oldódó, illetve vízben oldódó vitaminokat.

-          Zsírban oldódó vitaminok:

A-vitamin: A-vitaminra szükség van a megfelelő növekedéshez, a csontfejlődéshez, az immunfolyamatok, a látás és a hámszövet épségének fenntartásához. Hiányában jelentkezhet szürkületi vakság, száraz bőr és nagyobb fogékonyság a fertőzésekkel szemben.

A- vitamin források a belsőségek (máj,vese,szív), tojássárgája, tengeri halak, tej, tejtermékek.

Az A-vitamin előayaga a béta-karotin. Ez főként zöldségekben, gyümölcsökben található meg (sárgarépa, paraj, sütőtök, kelkáposzta, paprika, paradicsom, sárgadinnye, kajszibarack stb.).

D-vitamin: A D-vitamin elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélcsatornából és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Hiánya gyermeknél angolkórt, felnőtteknél pedig csontlágyulást okoz.

A legjobb D-vitamin források a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, valamint a napsugár.

E-vitamin: Antioxidáns tulajdonságú vitamin.

E-vitaminban gazdagok a hidegen sajtolt növényi olajok, a búzacsíra, a húsok, a halak és a zöld növények. 

K-vitamin: A K-vitamin a véralvadáshoz, a csontképzéshez és egyéb élettani folyamatokhoz szükséges.

K-vitaminban gazdag a spenót, a brokkoli, a káposzta, a fejes saláta, a tejtermékek és a máj.

C-vitamin, azaz aszkorbinsav: A C-vitamin rendkívül fontos az immunrendszer normális működéséhez, elősegíti a vasfelszívódást a bélrendszerből és antioxidáns vitamin.

Hiánya esetén megnő a fertőzésveszély az immunrendszer legyengülése miatt, lassabb a sebgyógyulás, előfordulhat fogíny gyulladás és krónikus fáradságérzés.

C-vitaminban gazdagok a friss zöldségek, gyümölcsök.

B₁-vitamin: B₁-viamin hiányában étvágytalanság, szívritmuszavar, vizenyő, depresszió, szorongás alakulhat ki.

B₁-vitamin található a májban, a teljes kiőrlésű lisztben, a hüvelyesekben és az élesztőben.

B₂-vitamin: Ha nem elegendő a bevitele szemszárazság, szemviszketés, illetve a szájzugok berepedezése léphet fel.

A B₂-vitami főbb forrásai a tej és tejtermékek, a belsőségek, a tojás és a hüvelyesek.

B₃-vitamin (Niacin): Hiányában nyelvgyulladás, bőrbetegségek, depresszió, szorongás, memóriazavarok és hasmenés alakulhat ki.

Niacinban gazdag a hús, a máj, a zöldségfélék és a barna kenyerek.

B₆-vitamin: elégtelen bevitelekor gyengének és idegesnek érezhetjük magunkat.

Bőségesen tartalmazza a máj, a húsok, a tejtermékek, a hüvelyesek, az élesztő és kisebb mértékben a tojás és a tej is.

B₁₂-vitamin: hiányában súlyos vérszegénység, idegrendszeri károsodás és a gyomor-bélrendszer működési zavara alakulhat ki. Vegetáriánusoknál különösen fontos a megfelelő bevitele, mivel táplálékaink közül csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák.

Folsav: elégtelen bevitele vérszegénységhez vezet, emellett kialakulhat feledékenység, fáradtság, ingerlékenység és depresszió.

Folsavforrások a máj, a leveles zöldségek, a gyümölcsök és az élesztő.

Az ásványi anyagok:

Kalcium: A kalciumnak szerepe van a véralvadásban, a csontok és a fogak fejlődésében, az idegsejtek működésében és az izom-összehúzódásban. Hiányában vérzékenység, izomgörcsök és csontritkulás alakulhat ki. Túlzott bevitele székrekedést okozhat és elősegítheti a vesekőképződést. Legfőbb kalciumforrás a tej és tejtermékek, a zöldségek, a diófélék és a hal.

Foszfor: A foszfor részt vesz a sejtek energia-ellátásában, a sav-bázis egyensúly fenntartásában és a csontok fejlődésében. Hiányában csontfájdalom és izületi merevség alakulhat kis. Ettől azonban nem kell tartani, mert a foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható.

Nátrium: Jelentős szerepe van a sav-bázis egyensúly fenntartásában, az ideg- és izomműködésben. Hiánya főként jelentős mennyiségű hányás, hasmenés után jelentkezhet. A túlzott sóbevitel magas vérnyomást okozhat.

Kálium: szerepe van az ingerületátvitelben, az ideg- és izomműködésben, részt vesz a szénhidrát- és fehérjeanyagcserében. Hiányában étvágytalanság, szabálytalan szívverés, izomgyengeség és székrekedés alakulhat ki. A kálium szinte miden élelmiszerben előfordul, de főként a zöldségekben, gyümölcsökben van jelen.

Magnézium: részt vesz az ideg- és izomműködésben, a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében. Hiányakor gyengeség, zsibbadás érezhető főként a végtagokban.

Vas: Fő feladata az oxigén, a szén-dioxid és az elektronszállítás. Hiányában vérszegénység, vashiányos anaemia alakulhat ki. Legfőbb vasforrás a hús, a máj, a belsőségek, rizs. Hasznosulását fokozza a megfelelő C-vitamin ellátottság.

Cink: szerepe van a sejtosztódásban és az enzimek működésében. Súlyos cinkhiány törpenövéshez vezethet, enyhébb hiányában étvágytalanság, lassú sebgyógyulás, hajhullás, depresszió jelentkezhet. Főként a húsok, a máj, a tojás és a hüvelyesek tartalmaznak nagyobb mennyiségű cinket.

Jód: részt vesz a pajzsmirigyhormonok szabályozásában, az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést és az idegrendszer működését. A jódhiány pajzsmirigy funkció csökkenést, golyvát, elbutulást okozhat. Jódban gazdagok a tengeri halak, a kagylók, valamint a jódozott só.

Fluor: elősegíti a csontok és a fogak épségét. Hiánya fogszuvasodást okozhat. Főként az ivóvízben, a burgonyában és szinte minden fogkrémben megtalálható.

Króm: szerepe van a szénhidrát-anyagcserében, elősegíti az inzulin hatását. Krómforrásaink a teljes kiőrlésű gabona, a hüvelyesek magja, a hús, a máj és a sajt, de általában táplálékaink kevés krómot tartalmaznak, ezért étrend-kiegészítővel való pótlása szükséges.

Szelén: Antioxidáns hatást fejt ki a szervezetben. Hiánya szívproblémákat, érelmeszesedést és az immunrendszer gyengülését okozhatja. Jó szelénforrás a húsok, tengeri állatok húsa, belsőségek, élesztő, teljes kiőrlésű gabona.

Ezeken kívül még fontos nyomelemek a sejtek működéséhez a molibdén, a mangán, a réz, a klór, a nikkel és a kobalt.