|
A magas vérnyomás napjainkban népbetegségnek tekinthető, a felnőtt lakosság kb. 15-20 százaléka, a hatvan év felettieknek pedig több mint fele szenved ebben a betegségben. A vérnyomást rendszerint két Hgmm-ben megadott számmal jelölik: pl. 120/80. A magasabb számot szisztolés értéknek nevezik, ez jelzi azt, hogy mekkora a nyomás az érrendszerben, ha a szív összehúzódik. A kisebb számot diasztolés értéknek nevezik, ami pedig azt jelzi, hogy mekkora a nyomás, ha a szív elernyed. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha 5 percig tartó ülés után, semleges szobahőmérsékleten háromszori mérés átlaga meghaladja a 140/90 Hgmm-t.
Érdekesség: általában az orvosi rendelőben végzett vérnyomás mindig magasabb. Ezt nevezik „fehér köpeny hipertóniának”, amit a beteg félelme okoz, akár a betegségtől, akár az orvostól.
Vérnyomásunkat fontos rendszeresen ellenőrizni, mert a betegség hosszú időn keresztül panasz és tünetmentes, de egy idő után súlyos szövődmények alakulhatnak ki.
Tünetei lehetnek a fejfájás, a szédülés, az orrvérzés, fáradékonyság, szapora szívverés, szívtáji fájdalom, ödema, esetleg hányinger és látászavar.
A magas vérnyomásnak (hipertónia) két megjelenési formája ismeretes.
1. Az elsődleges hipertónia, amely kialakulásának okát nem ismerjük, nem mutatható ki olyan betegség, amelynek tünete lenne a vérnyomás emelkedés. A betegek legnagyobb része ebbe a csoportba tartozik.
2. A másodlagos hipertónia, amely valamely betegség okaként alakul ki. Ilyen betegségek lehetnek például a vesebetegségek, a szív-érrendszeri betegségek, mellékvese betegségek, a központi idegrendszer megbetegedése, illetve a terhesség alatti emelkedett vérnyomás.
De egyes gyógyszerek, illetve genetikai (örökletes) és környezeti tényezők is hatással lehetnek a vérnyomás emelkedésére.
A magas vérnyomás szövődményei lehetnek a szívritmuszavar, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, agyvérzés, agytrombózis, veseelégtelenség, látászavar.
A magas vérnyomás kezelése:
- gyógyszeres kezelés
- nem gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés önmagában nem elegendő, minden esetben ki kell egészíteni nem gyógyszeres kezeléssel is, tehát a rizikófaktorok kiiktatásával, teljes életmódváltoztatással.
A táplálkozás és a magas vérnyomás közötti kapcsolat:
A helytelen táplálkozás is jócskán hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, vagy a már meglévő betegség súlyosbodásához.
Egyik legfőbb rizikónak tekinthető az elhízás (főleg a hasra lokalizálódó), valamint a túlzott sófogyasztás. Akár már néhány kiló leadása is csökkentheti a vérnyomást. Fontos lenne elérni és megtartani az ideális testsúlyt.
A túlzott sófogyasztás hatására az érszűkítő anyagok a szükségesnél nagyobb mértékben válnak hatásossá. Ezen felül a só vizet tart vissza a szervezetben, ami miatt ödemák jelennek meg főként a lábszárakon és a szem körül. Valamint érrendszerünkön belül is felhalmozódik a víz, így megnő a vér térfogata, ez nagyobb terhet ró a szívre, aminek a következménye, hogy nő a vérnyomás. Tehát érdemes odafigyelni, hogy kerüljük a túlzott só használatát. Ha egy mód van rá kerüljük az asztali só használatát, de semmi esetre sem sózzunk után. Só helyett használjunk inkább friss és szárított fűszernövényeket, illetve csökkentett Na-tartalmú sót, Vegamixet vagy Vivegát. (Vesebetegség esetén általában nem használható.) Kerüljük a sózott, füstölt húskészítményeket, ömlesztett, félkemény sajtokat, konzerveket, kész ételeket, a sózott péksüteményeket, a mustárt, a ketchupot, a vegetát, a sós kekszeket, chipszet, ropikat, sózott olajos magvakat. Fontos odafigyelni arra is, hogy az ásványvizek is tartalmaznak nátriumot (200mg/liternél ne legyen több).
A túlzott zsírfogyasztás, illetve koleszterin bevitel is fokozhatja a vérnyomást, azáltal, hogy hozzájárul az elhízáshoz, valamint elősegíti az erek elmeszesedését. Ezért fontos, hogy csökkentsük a zsírbevitelt, az alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszereket fogyasszuk, zsír helyett növényi olajakat használjunk, illetve zsírfogyasztásunkon belül növeljük az omega3 zsírsav bevitelét.
A kalciumban és magnéziumban szegény táplálkozás is hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, ezért ezeknek bevitelét is növeljük. Kalciumot tartalmaznak a sovány tej, tejtermékek, az olajos magvak, a szárazhüvelyesek, magnéziumot pedig a magas rosttartalmú gabonaipari termékek, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, a szárazhüvelyesek, a sovány húsok és halak. De emellett kalcium és magnézium tartalmú étrendkiegészítők is szükségesek lehetnek. A kálium bevitelét is növeljük, mivel fokozza a nátrium ürítését a szervezetből, ezáltal hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez. A megfelelő káliumbevitelhez elegendő, ha több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk.
A dohányzás jelentősen emeli a vérnyomást, mivel a nikotinnak érszűkítő hatása van. Tehát magas vérnyomás esetén a dohányzást azonnal hagyjuk abba.
Az alkohol fogyasztása is jelentős vérnyomás emelkedést idézhet elő. Egyrészt, hogy az alkohol nagyobb mennyiségben elősegíti az érszűkítő anyagok termelődését, másrészt pedig az alkohollal együtt több lesz a folyadékbevitelünk, így megnő a vér térfogata, amely növeli a vérnyomást.
A feketekávé fogyasztása kis mennyiségben nem befolyásolja a vérnyomást, de ez egyénileg változó lehet.
Fogyasszunk megfelelő mennyiségű rostot (35-45g/nap). A megfelelő mennyiségű rostbevitel javítja az emésztést, segít a testsúly rendezésében, hiszen elősegíti a teltségérzet kialakulását, valamint csökkenti a felesleges vérzsírok felszívódását.
Gyógynövények a magas vérnyomás ellen:Kökény, galagonya, vöröshagyma, fokhagyma, medvehagyma, citromfű, levendula, macskagyökér, orbáncfű, fehér fagyöngy.
Ügyeljünk arra, hogy fizikai aktivitásunk megfelelő legyen. Naponta rendszeresen mozogjunk, sétáljunk egy nagyot, vagy tornázzunk.
|